A Nagyközségről:
"A Vértes felöl érkező turista számára Bodajk a Bakony kapuja."
(Másfél millió lépés Magyarországon)
Bodajk a Dunántúli Középhegység második fővonulatának a Bakony aljában, a Móri árok peremén fekszik.
Bodajk középkori történetéről nem sokat tudunk ? bár szép legendákat őriz a nép az Árpád korból ? de az bizonyos, hogy a lakosai számára küzdelmesen teltek a századok, hiszen a közéletben lévő csókakői vár urai a Rozgonyiak erősen sanyargatták őket. 1543-ban Fehérvár elestével Bodajk is török kézre került és nagyrészt elpusztult, de a kedvező adottságainak köszönhetően hamarosan újra benépesült. A török elűzése után 1691-ben a Hocnhburg család kapta a csókakői-móri uradalom részeként a birtokul a falut. A XIII. század elején még meglehetősen szerény népességű település gyorsan gyarapodott, és mikor 1774-ben mezővárosi rangot kapott, több mint 1200-an laktak itt. A lakosság száma a XIX. század végéig tovább emelkedett egészen 2300 főig. A századfordulót követő váratlanul nagy arányú kivándorlás azonban erősen megcsappantotta a népességet.
Bodajk 1886-ban elveszítette mezővárosi rangját, ezután a nagyközségek közé sorolták. A település jelenleg több mint 4200 lélekszámú nagyközség.
Bodajk címere:
A címer -a heraldika szabályainak betartásával- minden fontosat elmond a településről. Az ezüst mezőben elhelyezkedő kék sáv utal a községen áthaladó OKT útvonalára, de a falu határában lévő két patakot, a Gaját és Móri folyót is szimbolizálja. Emlékeztet arra a szép hagyományra is miszerint Szent István királyunk csónakon járt a bodajki kegyhelyre. A címer másik eleme a kereszt. Ez azt az országos hírű zarándok helyet jelképezi, amely a századok során szinte egybe forrt a község nevével.
Bodajk nevezetességei:
Bodajk központjában a római szarkofág (a múlt sz. elején épült klasszicista P-Polgármesteri Hivatal előtt) arra emlékeztet, hogy a település a légiók átvonulásának útjába esett. A szintén múlt századi katolikus templom oltárszobrai közt fellelhetők a jellegzetes nagyorrú angyalok, melyek a Tihanyi apátság szobraira emlékeztetnek, bár ezek születtek meg valamivel korábban. A templom zarándokudvarán található többek között a bodajki kegytemplom védőszentje, a Szűzmária szobor, amelynél a bodajki búcsúk alkalmával (szeptember elején, Mária napján) közelről s távolról idezarándoklók mondják el imáikat. A templom szomszédságában újra élvezhető a bodajki tó vize, sok fürödni vágyó örömére.
Kis ugrással Mór irányában haladva találjuk a szépen felújított református templomot. A templom szomszédságában működik a valamikori Marsowsky-villa épületében a Hang-Szin-Tér Művészeti Szakközép Iskola, amely az alkotásra, táncolásra, zenélésre vágyó gyerekek otthona.
Bodajk Délnyugati részénél, a Bakony lábánál fekszik a drótköteles sípálya.
Aki kirándulni szeretne, az a Gaja szurdok völgyei között az Alba Régia forrást és az Ádám-Éva fát érintve eljuthat a több száz férőhelyes falutáborba, ahol kipihenheti a hegymászás kellemes fáradalmait.
